Mostanában kezdtem komolyabban foglalkozni a modellezéssel. Ennek azért volt előzménye, de az lassan az idők homályába vész…
Íme, a történet.
Még gyerekkoromban kaptam egy összerakható, tömör balsalap szárnyú vitorlázó repülőt. Arra emlékszem, hogy rengeteg ólmot kellett rakni az orrába, és hamar elfogyott a ragasztóm és a repülőm is. Repült a szerencsétlen, hisz az eldobott kő is repül.
Az első kudarc nem vette kedvem. Következett a második gépem, de ez már egy másik történet.
Valahogy így nézett ki.

